Hogyan érjem el, hogy a gyerekem ne legyen nyuszi? Nyomtatás

Először is: jó ha tudod, hogy a természeténél fogva visszahúzódó gyermek, bár nem aktív irányító a mindennapokban, nagyon jó megfigyelője a helyzeteknek. Ezért aztán már kamasz korára sok olyan tapasztalattal rendelkezik, amivel a jellemzően nyüzsgő, hangadó társai nem. Ezekből a gyermekekből gyakran kiváló elemző szakemberek vagy éppen írók, művészek lesznek. Hidd el, hogy szülőként sem kell magad totálisan alárendelned a rohanó világ felszínes és teljesítményorientált követelményeinek! Ha azt szeretnéd, hogy gyermeked kiegyensúlyozott, boldog, határozott felnőtt legyen, akkor abból indulj ki, amilyen ő valójában. Ha sikerül jól odafigyelned rá, és ismered, elfogadod a tulajdonságait, akkor igazán tudsz neki segíteni abban, hogy csendes alaptermészete mellett legyen önbizalma és ügyesen képviselje magát. Néhány gyakorlati ötlet:

  • Amikor beszélgettek, hallgasd meg őt! A gondolataira, érzéseire szánt figyelmed önmagában rengeteget számít, nagyot lendít a gyermeked önbizalmán.

  • Kerüld a minősítő szavakat, azok helyett a gyermeked viselkedésére adj visszajelzést az adott helyzetekben. Például: „De buta vagy!” helyett „Ez így most nem sikerült. Legközelebb próbáld meg azt, hogy……!”

  • A negatív helyzetek kiemelése helyett érdemes a pozitív dolgokat hangsúlyozni. Például: „Megint elejtetted azt a labdát.” helyett „Most leesett, de előtte sokszor el tudtad kapni.”

  • Kutass fel vele közösen olyan tevékenységeket, amelyekben jól érzi magát. Ha ezeken a területeken fejlődik, az kiemelheti őt a mindennapi gátlásosságból. Hagyd, hogy kipróbálja, ami érdekli. Ha úgy látod, hogy csupán az önbizalom hiánya tartja őt vissza, biztasd! Erősítsd meg abban, hogy képes bármire, amire a kortársai is.

  • Őrizd meg a türelmedet és ne kényszerítsd erőszakosan olyasmire, amit fél megtenni! Például ha a gyerek az uszodában nem mer belemenni a mély vízbe, ne nevezd őt gyávának, és ne példálózz neki másokkal. Amúgy is elszomorítja a sikertelenség, a Te éles kritikád már igazán nem hiányzik neki, és nem is hatásos, hidd el! Minden hasonló helyzetben emlékeztesd őt inkább azokra a dolgokra, amikben nagyon ügyes, kérdezd meg tőle, hogy az új helyzetben mitől fél, és oszlasd el az aggodalmait!

  • Ha a gyermeked jellemzően nehezen oldódik fel, jót tesz egy-két nála nyitottabb, barátkozóbb gyerek társasága, mert így ő is vesz át a ritmusból, s barátja, barátnője társaságában egyre felszabadultabb lesz. Sokszor egy jóbarát a legjobb terápia, hozzásegíthetsz a barátkozáshoz pl. azzal, ha ismerős családokkal közös programokat szervezel.

Reméljük, a felsorolt példák között találtál olyan hasznos apróságokat, amelyek segítenek Neked abban, hogy bátorságot önts a gyermekedbe. Az a gyerek, akit elfogadnak, akit nem kritizálnak folyton, hanem észreveszik a pozitív tulajdonságait is, és gyakran meg is dicsérik, értékes emberként fog önmagára tekinteni felnőtt korában is. Ráadásul az így kialakult önbizalom valóban belülről fakad, stabil, és biztonságot ad a gyorsan változó világba.

 

Dr. Benyus Zsuzsanna, gyermek és ifjúságpszichiáter szakorvos, www. tarsak.eu